Gyakori kérdések a fogyatékosságról

Mi a fogyatékosság?

A fogyatékosság annak a maradandó állapotnak vagy sajátosságnak a megnevezése, amikor egy személy érzékszervi, mozgásszervi, értelmi vagy kommunikációs képességei számottevően elmaradnak az emberek átlagától és ez a társadalmi életben való részvételét jelentősen akadályozza vagy lehetetlenné teszi. Lehet veleszületett, vagy okozhatja baleset, betegség, vagy az öregedés.

A fogyatékosság nem zárja ki az egészséget, tehát nem betegség! Egy testi vagy érzékszervi fogyatékos személy élhet teljes lelki és szociális jólétben, sőt a kieső képesség megfelelő kompenzálása (megmaradó képességek kihasználása, segédeszközökkel való ellátottság) esetén a testi jólét állapotában is. Egy testileg ép ember ugyanakkor szenvedhet súlyos lelki, szociális problémáktól. A fogyatékosság egy élettapasztalat, amit bárki átélhet, amikor károsodott, vagy hiányos képességei korlátozzák tevékenységében, társadalmi életben való részvételében - az adott helyen és időben adott környezeti és társas feltételek között. Fejlesztési lehetőségük, munkavégzési képességük egyénfüggő, az egyes ember pontos állapotán, képességein múlik. Sokat segíthetnek a különböző eszközök, mit például a számítógép.

A fogyatékosok nehezen találnak munkát, ezért legtöbbjük segélyből, rokkantnyugdíjból kénytelen élni. Ezért a fogyatékosság rendszerint szegénységhez, vagy nyomorhoz vezet. Sokuk intézetbe kényszerül, amely intézetek nem készültek fel az összes típusra és állapotra, és nem szerveződnek eszerint.

A fogyatékos gyerekek hagyományosan bentlakásos intézményekben, gyógypedagógiai iskolákban tanulnak, ahol a tanulás mellett a sérülést kompenzáló nevelésben is részesülnek. Ezek az iskolák típus és terület szerint szerveződnek. Az ép gyerekek közé integrált oktatás nehezen nyer tért a hiányzó gyógypedagógiai kapacitás miatt. A sérült fiatalok különböző nehézségek miatt ritkábban tanulnak tovább, mint az épek, így kevés a fogyatékos értelmiségi. Ha mégis egyetemet végeznek, akkor már nem kapják meg azt a támogatást, amit egyébként.

Milyen támogatásra jogosultak a fogyatékossággal élők?

Juttatások sérült gyermeket nevelő családoknak

Pénzbeli támogatások

  • anyasági támogatás
  • családi pótlék
  • gyermekgondozási segély
  • gyermeknevelési támogatás

Természetbeni és pénzbeli támogatások saját jogon

  • közgyógyellátás
  • parkolási igazolvány

Egyéb, fogyatékossággal összefüggő, jövedelmi/vagyoni helyzettől független kedvezmények

  • gépjárműadó-kedvezmény
  • személyi jövedelemadó kedvezmény
  • akadálymentesítési támogatás
  • utazási kedvezmények

Fogyatékossági támogatásra jogosult:

  • az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos személy, aki az ellátás igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, letelepedett, valamint bevándorolt jogállású, illetve hontalanként elismert.

Milyen típusai vannak a fogyatékosságnak?

  • Ki tekinthető látási fogyatékos személynek?
    Akinek segédeszközzel vagy műtéttel nem korrigálható,látóképessége teljesen hiányzik,vagy alig látóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes.
  • Ki tekinthető hallási fogyatékos személynek?
    Akinek hallásvesztesége olyan mértékű,hogy a beszédnek hallás útján történő megértéséhez segédeszközzel sem képes,feltéve,hogy halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad,vagy halláskárosodása 25. életévét megelőzően következett be.
  • Ki tekinthető értelmi fogyatékos személynek?
    Akinek értelmi akadályozottsága genetikai ill. magzati károsodás vagy születési trauma következtében,továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegsége miatt középsúlyos, vagy  annál nagyobb mértékű.
  • Ki tekinthető autistának?
    Akinek állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt,az autonómia tesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető.
  • Ki tekinthető mozgásszervi fogyatékos személynek?
    Akinek a mozgásrendszer károsodása,illetőleg funkciózavara miatt helyváltoztatáshoz a külön jogszabályban meghatározott  segédeszköz állandó és szükségszerű használata szükséges (ideértve azt a mozgásszervi okból álladó jelleggel ágyhoz kötött személyt is,aki a segédeszköz használtára állapota vagy állapotrosszabbodása miatt nem képes),vagy mozgásszervi betegsége miatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható.
  • Ki tekinthető halmozottan fogyatékos személynek?
    Akinek a fenti súlyos fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van,akinek hallásvesztése olyan mértékű ,hogy a beszédnek a hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes,és látási,vagy értelmi,vagy mozgásszervi fogyatékos

Mi a társadalmi probléma a fogyatékossággal kapcsolatban?

Sajnos a legtöbb ember zavarban van, ha fogyatékos személlyel találkozik. Nem tudja, hogyan kellene viselkednie, mivel a társadalom korábban nem integrálni, hanem elkülöníteni igyekezett ezeket az embereket. Aki viszont hajlandó megtenni az elsô lépést, és nem fordítja el rögtön a tekintetét, amint meglát egy fogyatékos embert, rá fog jönni, hogy tele vannak segítôkészséggel, szeretettel és a rájuk bízott feladatokat hatalmas lelkesedéssel végzik. Sokkal többet adhatnak és sokkal többre képesek annál, amennyire jelenleg lehetôséget kapnak.

Mi az Európai Unió álláspontja és terve a fogyatékossággal kapcsolatban?

Egyenlő esélyt az emberi jogok gyakorlásához

A fogyatékos embereket teljes jogú állampolgárként ugyanazok a jogok illetik meg, mint a társadalom bármely más tagját, joguk van a méltósághoz, az egyenlő bánásmódhoz, az önálló élethez és a teljes körű társadalmi részvételhez. Az EU hosszú távú stratégiája, melynek fő célja lehetővé tenni a fogyatékosok számára, hogy élhessenek e jogaikkal, az aktív társadalmi befogadást hivatott megvalósítani. A 2004 és 2010 közötti időszakra szóló európai fogyatékosügyi stratégia központi eleme a fogyatékosügyi cselekvési terv. Az Európai Bizottság 2010-ig komoly eredményeket kíván elérni az elhelyezkedési kilátások, az akadálymentesség és az önálló életvitel tekintetében. Az Európai Unió szemlélete szerint nem hozhatók fogyatékosügyi döntések az érintettek véleményének kikérése nélkül, ezért a Bizottság fogyatékos embereket is bevon ebbe a folyamatba.

Az EU az emberi jogok szempontjából közelít a fogyatékosügyi kérdésekhez; ezzel összhangban az aktív befogadást és a fogyatékosok teljes körű társadalmi részvételét támogatja. A fogyatékossággal kapcsolatos kihívások megoldása jogi kérdés, nem az egyes tagállamok belátása szerint kezelendő probléma. Ez a szellemisége a fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek is, melynek aláírói között van az Európai Közösség is.

Állást találni és megtartani

A fogyatékosok az EU aktív korú népességének körülbelül egy hatodát teszik ki, ám foglalkoztatási arányuk elmarad az átlagtól. A fogyatékos emberek körében a munkanélküliség majdnem kétszer olyan gyakori jelenség, mint az egészségesek körében. Pedig egy kis segítséggel több millió fogyatékos európai léphetne, illetve térhetne vissza a munkaerőpiacra.

A növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzésére életre hívott lisszaboni stratégiával az EU többek között azt szeretné elérni, hogy emelkedjen az európai fogyatékosok alacsony munkavállalási rátája.

A tagállamok saját foglalkoztatási politikájukat az európai foglalkoztatási stratégia iránymutatásai alapján dolgozzák ki. Minden évben jelentésben számolnak be az Európai Bizottságnak a nemzeti foglalkoztatási kezdeményezésekről, ezen belül a fogyatékosok foglalkoztatására vonatkozóakról is.

A szociális biztonsággal és társadalmi befogadással foglalkozó uniós szakpolitika támogatja a tagállamokat abban, hogy a társadalmi befogadás, az egészségügyi ellátás és a szociális szolgáltatások ügyét előmozdító szakpolitikát dolgozzanak ki. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a fogyatékosok nagyobb eséllyel találjanak munkát, és állásukat meg tudják tartani.

Oktatás mindenkinek

A minőségi oktatáshoz és az élethosszig tartó tanuláshoz való egyenlő hozzáférés lehetővé teszi a fogyatékos emberek számára, hogy a társadalomban aktív szerepet vállalhassanak, és hogy életminőségük javuljon.

Az Európai Bizottság támogatja a fogyatékos gyermekeknek a közoktatási rendszer keretében való oktatását. Az intézmény több kezdeményezést is útjára indított a fogyatékosok oktatásának elősegítésére. Ezek között említhetjük a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának fejlesztését szolgáló európai ügynökség létrehozását, valamint a fogyatékosság és az élethosszig tartó tanulás kérdésével foglalkozó munkacsoport megalakulását. Különböző uniós programok támogatják azt a törekvést, hogy a fogyatékosok oktatása és szakképzése a közoktatási rendszer keretében történjen. Ezek közé tartozik az élethosszig tartó tanulás programja.

Önálló életvitel

Az EU azt szeretné megvalósítani, hogy a fogyatékosság ne akadályozza az embereket abban, hogy mindennapjaikban egészséges embertársaikhoz hasonlóan egyéni döntéseket hozhassanak, és maguk irányítsák életüket. A gondozási és személyi segítő szolgáltatásokat jobban hozzá kell igazítani a fogyatékosok sajátos igényeihez. Az Európai Bizottság megerősített szociális és integrációs előírások révén megfizethető, hozzáférhető és színvonalas szociális szolgáltatásokat szorgalmaz.

Az EU támogatja azt a törekvést, hogy a fogyatékos emberek ne kényszerüljenek intézeti életre. Az Európai Bizottság ennek jegyében kutatásokat finanszíroz azoknak a szolgáltatásoknak a feltérképezésére, melyekre a fogyatékosoknak szükségük van ahhoz, hogy a közösségi élethez kellő biztonságot, szabadságot és függetlenséget élvezhessenek.

Milyen segítséget igényelnek a fogyatékossággal élők? 

Alapszolgáltatások

  • Veszélyhelyzetet elhárító szolgáltatások: pl. jelzőrendszer működtetése.
  • Otthoni környezetben nyújtott személyi segítés: személyi és környezeti higiéné fenntartásában nyújtott segítség, mozgás, helyváltoztatás segítése, étkezés, ételkészítés segítése, szállítás ügyintézés, bevásárlás, kulturális programokon való részvétel támogatása, alapszintű egészségügyi gondozás.
  • A családot tehermentesítő szolgáltatások: háztartási feladatok során nyújtott segítség, a fogyatékos családtag napi felügyelete, gondozása otthonában vagy intézményben, rövidebb (néhány nap, egy-két hét) vagy hosszabb (egy-két hónap, legfeljebb fél év) időretörténő családba fogadása, intézményi ellátása.
  • Szociális kapcsolatok biztosítása: pl. a helyi közösségben megvalósuló programok látogatásának támogatása.
  • Oktatás, képzés, szakképzés, fejlesztés, munkavállalási lehetőség biztosítása.
  • Egyéb, egészségügyi, szociális, kulturális és oktatási szolgáltatások nyújtása.

Személyi segítés

A szolgáltatás igénybe vétele lehetővé teszi, hogy a fogyatékos ember választhasson a különböző életmódok között, részese lehessen az élet minden színterének. A személyi segítés igénybe vétele lehetőséget ad az egyenértékű élethez, a másoktól való függés csökkenéséhez.

Szakosított ellátást biztosító szolgáltatások

Otthont, lakhatást nyújtó szolgáltatás igénybevételére csak akkor kerülhet sor, ha ennek igénye a kliensben merül fel, mert

  • saját otthonában már nem érzi biztonságban magát, és speciális szükségleteinek kielégítése a lakókörnyezetben nem megoldható,
  • a saját otthonában való élet súlyos fizikai vagy pszichés egészségkárosodással járhat,
  • a környezetváltozás nem eredményez súlyos fizikai vagy pszichés egészségkárosodást.

Gondozási terv

A rendelet szerint a gondozási terv egyénre szabottan határozza meg a szolgáltatást igénybe vevő állapotának megfelelő gondozási, ápolási, fejlesztési feladatokat és azok megvalósításának módszereit. A gondozási tervet a szolgáltatás igénybevételét követően egy hónapon belül kell elkészíteni. A gondozási terv típusai lehetnek: egyéni gondozási terv, egyéni rehabilitációs program és egyéni fejlesztési terv.

Kik segítenek a fogyatékossággal élőknek?

Vannak erre szakosodott szervezetek, intézmények, amelyek lehetnek állami, egyházi vagy civil fenntartásúak. Egy szervezet biztosítani tudja a megfelelő szakmai ellátást és segítséget. Bármely intézmény fenntartása és működetésre rengeteg költséggel jár és itt jönnek a képbe a támogatók. A támogatók azok a magánszemélyek vagy céget képviselő emberek, akik fontosnak érzik a fogyatékossággal kapcsolatos kihívásokat, de közvetlenül nem tudnak vagy nincs idejük segíteni. Ezért választják az adományozást. Pénzbeli, tárgyi és szolgáltatási adományokkal tudják segíteni a szervezetek magasabb színvonalú tevékenységeit.

Új kérdése van? Tegye fel »