Gyakori kérdések a fogyatékosságról

Mi a fogyatékosság?
A fogyatékosság annak a maradandó állapotnak vagy sajátosságnak a megnevezése, amikor egy személy érzékszervi, mozgásszervi, értelmi vagy kommunikációs képességei számottevően elmaradnak az emberek átlagától és ez a társadalmi életben való részvételét jelentősen akadályozza vagy lehetetlenné teszi. Lehet veleszületett, vagy okozhatja baleset, betegség, vagy az öregedés.
A fogyatékosság nem zárja ki az egészséget, tehát nem betegség! Egy testi vagy érzékszervi fogyatékos személy élhet teljes lelki és szociális jólétben, sőt a kieső képesség megfelelő kompenzálása (megmaradó képességek kihasználása, segédeszközökkel való ellátottság) esetén a testi jólét állapotában is. Egy testileg ép ember ugyanakkor szenvedhet súlyos lelki, szociális problémáktól. A fogyatékosság egy élettapasztalat, amit bárki átélhet, amikor károsodott, vagy hiányos képességei korlátozzák tevékenységében, társadalmi életben való részvételében - az adott helyen és időben adott környezeti és társas feltételek között. Fejlesztési lehetőségük, munkavégzési képességük egyénfüggő, az egyes ember pontos állapotán, képességein múlik. Sokat segíthetnek a különböző eszközök, mit például a számítógép.
A fogyatékosok nehezen találnak munkát, ezért legtöbbjük segélyből, rokkantnyugdíjból kénytelen élni. Ezért a fogyatékosság rendszerint szegénységhez, vagy nyomorhoz vezet. Sokuk intézetbe kényszerül, amely intézetek nem készültek fel az összes típusra és állapotra, és nem szerveződnek eszerint.
A fogyatékos gyerekek hagyományosan bentlakásos intézményekben, gyógypedagógiai iskolákban tanulnak, ahol a tanulás mellett a sérülést kompenzáló nevelésben is részesülnek. Ezek az iskolák típus és terület szerint szerveződnek. Az ép gyerekek közé integrált oktatás nehezen nyer tért a hiányzó gyógypedagógiai kapacitás miatt. A sérült fiatalok különböző nehézségek miatt ritkábban tanulnak tovább, mint az épek, így kevés a fogyatékos értelmiségi. Ha mégis egyetemet végeznek, akkor már nem kapják meg azt a támogatást, amit egyébként.
Milyen támogatásra jogosultak a fogyatékossággal élők?
Juttatások sérült gyermeket nevelő családoknak
Pénzbeli támogatások
anyasági támogatás
családi pótlék
gyermekgondozási segély
gyermeknevelési támogatás
Természetbeni és pénzbeli támogatások saját jogon
közgyógyellátás
parkolási igazolvány
Egyéb, fogyatékossággal összefüggő, jövedelmi/vagyoni helyzettől független kedvezmények
gépjárműadó-kedvezmény
személyi jövedelemadó kedvezmény
akadálymentesítési támogatás
utazási kedvezmények
Fogyatékossági támogatásra jogosult:
az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos személy, aki az ellátás igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, letelepedett, valamint bevándorolt jogállású, illetve hontalanként elismert.
Milyen típusai vannak a fogyatékosságnak?
Ki tekinthető látási fogyatékos személynek?
Akinek segédeszközzel vagy műtéttel nem korrigálható,látóképessége teljesen hiányzik,vagy alig látóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes.
Ki tekinthető hallási fogyatékos személynek?
Akinek hallásvesztesége olyan mértékű,hogy a beszédnek hallás útján történő megértéséhez segédeszközzel sem képes,feltéve,hogy halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad,vagy halláskárosodása 25. életévét megelőzően következett be.
Ki tekinthető értelmi fogyatékos személynek?
Akinek értelmi akadályozottsága genetikai ill. magzati károsodás vagy születési trauma következtében,továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegsége miatt középsúlyos, vagy  annál nagyobb mértékű.
Ki tekinthető autistának?
Akinek állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt,az autonómia tesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető.
Ki tekinthető mozgásszervi fogyatékos személynek?
Akinek a mozgásrendszer károsodása,illetőleg funkciózavara miatt helyváltoztatáshoz a külön jogszabályban meghatározott  segédeszköz állandó és szükségszerű használata szükséges (ideértve azt a mozgásszervi okból álladó jelleggel ágyhoz kötött személyt is,aki a segédeszköz használtára állapota vagy állapotrosszabbodása miatt nem képes),vagy mozgásszervi betegsége miatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható.
Ki tekinthető halmozottan fogyatékos személynek?
Akinek a fenti súlyos fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van,akinek hallásvesztése olyan mértékű ,hogy a beszédnek a hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes,és látási,vagy értelmi,vagy mozgásszervi fogyatékos
Mi a társadalmi probléma a fogyatékossággal kapcsolatban?
Sajnos a legtöbb ember zavarban van, ha fogyatékos személlyel találkozik. Nem tudja, hogyan kellene viselkednie, mivel a társadalom korábban nem integrálni, hanem elkülöníteni igyekezett ezeket az embereket. Aki viszont hajlandó megtenni az elsô lépést, és nem fordítja el rögtön a tekintetét, amint meglát egy fogyatékos embert, rá fog jönni, hogy tele vannak segítôkészséggel, szeretettel és a rájuk bízott feladatokat hatalmas lelkesedéssel végzik. Sokkal többet adhatnak és sokkal többre képesek annál, amennyire jelenleg lehetôséget kapnak.
Mi az Európai Unió álláspontja és terve a fogyatékossággal kapcsolatban?
Egyenlő esélyt az emberi jogok gyakorlásához
A fogyatékos embereket teljes jogú állampolgárként ugyanazok a jogok illetik meg, mint a társadalom bármely más tagját, joguk van a méltósághoz, az egyenlő bánásmódhoz, az önálló élethez és a teljes körű társadalmi részvételhez. Az EU hosszú távú stratégiája, melynek fő célja lehetővé tenni a fogyatékosok számára, hogy élhessenek e jogaikkal, az aktív társadalmi befogadást hivatott megvalósítani. A 2004 és 2010 közötti időszakra szóló európai fogyatékosügyi stratégia központi eleme a fogyatékosügyi cselekvési terv. Az Európai Bizottság 2010-ig komoly eredményeket kíván elérni az elhelyezkedési kilátások, az akadálymentesség és az önálló életvitel tekintetében. Az Európai Unió szemlélete szerint nem hozhatók fogyatékosügyi döntések az érintettek véleményének kikérése nélkül, ezért a Bizottság fogyatékos embereket is bevon ebbe a folyamatba.
Az EU az emberi jogok szempontjából közelít a fogyatékosügyi kérdésekhez; ezzel összhangban az aktív befogadást és a fogyatékosok teljes körű társadalmi részvételét támogatja. A fogyatékossággal kapcsolatos kihívások megoldása jogi kérdés, nem az egyes tagállamok belátása szerint kezelendő probléma. Ez a szellemisége a fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek is, melynek aláírói között van az Európai Közösség is.
Állást találni és megtartani
A fogyatékosok az EU aktív korú népességének körülbelül egy hatodát teszik ki, ám foglalkoztatási arányuk elmarad az átlagtól. A fogyatékos emberek körében a munkanélküliség majdnem kétszer olyan gyakori jelenség, mint az egészségesek körében. Pedig egy kis segítséggel több millió fogyatékos európai léphetne, illetve térhetne vissza a munkaerőpiacra.
A növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzésére életre hívott lisszaboni stratégiával az EU többek között azt szeretné elérni, hogy emelkedjen az európai fogyatékosok alacsony munkavállalási rátája.
A tagállamok saját foglalkoztatási politikájukat az európai foglalkoztatási stratégia iránymutatásai alapján dolgozzák ki. Minden évben jelentésben számolnak be az Európai Bizottságnak a nemzeti foglalkoztatási kezdeményezésekről, ezen belül a fogyatékosok foglalkoztatására vonatkozóakról is.
A szociális biztonsággal és társadalmi befogadással foglalkozó uniós szakpolitika támogatja a tagállamokat abban, hogy a társadalmi befogadás, az egészségügyi ellátás és a szociális szolgáltatások ügyét előmozdító szakpolitikát dolgozzanak ki. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a fogyatékosok nagyobb eséllyel találjanak munkát, és állásukat meg tudják tartani.
Oktatás mindenkinek
A minőségi oktatáshoz és az élethosszig tartó tanuláshoz való egyenlő hozzáférés lehetővé teszi a fogyatékos emberek számára, hogy a társadalomban aktív szerepet vállalhassanak, és hogy életminőségük javuljon.
Az Európai Bizottság támogatja a fogyatékos gyermekeknek a közoktatási rendszer keretében való oktatását. Az intézmény több kezdeményezést is útjára indított a fogyatékosok oktatásának elősegítésére. Ezek között említhetjük a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának fejlesztését szolgáló európai ügynökség létrehozását, valamint a fogyatékosság és az élethosszig tartó tanulás kérdésével foglalkozó munkacsoport megalakulását. Különböző uniós programok támogatják azt a törekvést, hogy a fogyatékosok oktatása és szakképzése a közoktatási rendszer keretében történjen. Ezek közé tartozik az élethosszig tartó tanulás programja.
Önálló életvitel
Az EU azt szeretné megvalósítani, hogy a fogyatékosság ne akadályozza az embereket abban, hogy mindennapjaikban egészséges embertársaikhoz hasonlóan egyéni döntéseket hozhassanak, és maguk irányítsák életüket. A gondozási és személyi segítő szolgáltatásokat jobban hozzá kell igazítani a fogyatékosok sajátos igényeihez. Az Európai Bizottság megerősített szociális és integrációs előírások révén megfizethető, hozzáférhető és színvonalas szociális szolgáltatásokat szorgalmaz.
Az EU támogatja azt a törekvést, hogy a fogyatékos emberek ne kényszerüljenek intézeti életre. Az Európai Bizottság ennek jegyében kutatásokat finanszíroz azoknak a szolgáltatásoknak a feltérképezésére, melyekre a fogyatékosoknak szükségük van ahhoz, hogy a közösségi élethez kellő biztonságot, szabadságot és függetlenséget élvezhessenek.
Milyen segítséget igényelnek a fogyatékossággal élők? 
Alapszolgáltatások
Veszélyhelyzetet elhárító szolgáltatások: pl. jelzőrendszer működtetése.
Otthoni környezetben nyújtott személyi segítés: személyi és környezeti higiéné fenntartásában nyújtott segítség, mozgás, helyváltoztatás segítése, étkezés, ételkészítés segítése, szállítás ügyintézés, bevásárlás, kulturális programokon való részvétel támogatása, alapszintű egészségügyi gondozás.
A családot tehermentesítő szolgáltatások: háztartási feladatok során nyújtott segítség, a fogyatékos családtag napi felügyelete, gondozása otthonában vagy intézményben, rövidebb (néhány nap, egy-két hét) vagy hosszabb (egy-két hónap, legfeljebb fél év) időretörténő családba fogadása, intézményi ellátása.
Szociális kapcsolatok biztosítása: pl. a helyi közösségben megvalósuló programok látogatásának támogatása.
Oktatás, képzés, szakképzés, fejlesztés, munkavállalási lehetőség biztosítása.
Egyéb, egészségügyi, szociális, kulturális és oktatási szolgáltatások nyújtása.
Személyi segítés
A szolgáltatás igénybe vétele lehetővé teszi, hogy a fogyatékos ember választhasson a különböző életmódok között, részese lehessen az élet minden színterének. A személyi segítés igénybe vétele lehetőséget ad az egyenértékű élethez, a másoktól való függés csökkenéséhez.
Szakosított ellátást biztosító szolgáltatások 
Otthont, lakhatást nyújtó szolgáltatás igénybevételére csak akkor kerülhet sor, ha ennek igénye a kliensben merül fel, mert
saját otthonában már nem érzi biztonságban magát, és speciális szükségleteinek kielégítése a lakókörnyezetben nem megoldható,
a saját otthonában való élet súlyos fizikai vagy pszichés egészségkárosodással járhat,
a környezetváltozás nem eredményez súlyos fizikai vagy pszichés egészségkárosodást.
Gondozási terv
A rendelet szerint a gondozási terv egyénre szabottan határozza meg a szolgáltatást igénybe vevő állapotának megfelelő gondozási, ápolási, fejlesztési feladatokat és azok megvalósításának módszereit. A gondozási tervet a szolgáltatás igénybevételét követően egy hónapon belül kell elkészíteni. A gondozási terv típusai lehetnek: egyéni gondozási terv, egyéni rehabilitációs program és egyéni fejlesztési terv.
Kik segítenek a fogyatékossággal élőknek?
Vannak erre szakosodott szervezetek, intézmények, amelyek lehetnek állami, egyházi vagy civil fenntartásúak. Egy szervezet biztosítani tudja a megfelelő szakmai ellátást és segítséget. Bármely intézmény fenntartása és működetésre rengeteg költséggel jár és itt jönnek a képbe a támogatók. A támogatók azok a magánszemélyek vagy céget képviselő emberek, akik fontosnak érzik a fogyatékossággal kapcsolatos kihívásokat, de közvetlenül nem tudnak vagy nincs idejük segíteni. Ezért választják az adományozást. Pénzbeli, tárgyi és szolgáltatási adományokkal tudják segíteni a szervezetek magasabb színvonalú tevékenységeit.